Dráma

Változókor

Játszódik: 1990 történelmi nyarán, a magyar rendszerváltozás „delelőjén”, amikor már megtörténtek az országgyűlési választások, de a helyhatósági választások még hátra voltak, ahogyan a változások java része is. Ezekre a változásokra úgy tekintett egy ország, mintha a változásnak nem szereplője lenne, hanem valami kívülálló. Aki meg nem akart kívülállónak látszani, az nagyon is bennfentesnek kívánt tűnni.
Már, ha sikerült. 

Kapunyitási pánikok

„Mert mindenkiben van a pánik. Egy bizonyos korban, hogy bezáródik az a kapu, máskor meg az, hogy nem nyílik ki. Az élet nagy kapuja!”
 - mondta VALAKI, VALAHOL, VALAMIKOR egy kapu előtt. Talán mondta. Talán meg csak kussban volt.
Az Y generáció (elnézést: Y generation) egy napjának kb. másfél órája a KAPU előtt.

KAPUNYITÁSI PÁNIKOK

„Mert mindenkiben van a pánik. Egy bizonyos korban, hogy bezáródik az a kapu, máskor meg az, hogy nem nyílik ki. Az élet nagy kapuja!” – mondta VALAKI, VALAHOL, VALAMIKOR egy kapu előtt. Talán mondta. Talán meg csak kussban volt.
Az Y generáció (elnézést: Y generation) egy napjának kb. másfél órája a KAPU előtt.
Ahol mind álltunk, egyszer.
Ha, egy kissé másképp’ is.

http://uveghegykiado.hu/petrusak-janos-kapunyitasi-panikok/

ÖSSZEOMLÁSOK: IDEG MEG EGYÉB AVAGY AZ IDEG VONALBAN VAN

A főhős: az ember! A mai. Aki pályáz, hogy reménye legyen. Hogy élete legyen. Vagyis munkája, hogy legyen pénze és élete. Fő is a feje rendesen, mert interneten kell küldenie a pályázatot – időre, ami fogy! – az irodaházba. A szomszédba. Oda se személyesen, sem levélben nem lehet! Ez kizáró ok. Ő meg nem akarja magát kizárni. Elég, ha más teszi meg vele. Ő viszont teszi, mit tennie kell, mit megkövetel a haza, az élet, a pályázat.
60 perc – egy kisemberi prototípus egy napjából. Küzdelem a valósággal meg a nettel…

AZ UTOLSÓ UTÁNI SZÓ JOGÁN

Egy Nagy Égi Zárt (irodalmi) Tárgyaláson vagyunk, ahová az ítészek Rejtő Jenő szellemét idézik meg. És ő jön, hiszen itt él közöttünk, bennünk, fűszerezi mindennapjainkat, kacagtat. Barátai, tanúi, főhősei által járjuk végig a kort, amelyben élt, s kukkantunk bele műveibe. Hiszen, ha az írót a barátai s általa kreált barátai, a főhősei sem védik meg… Piszkos Fred, Fülig Jimmy és a többiek felvonulnak, hogy odaálljanak barátjuk, alkotójuk, Rejtő Jenő mellé. (Aki nem szeret kacagni, az ne jöjjön el!

Hulló csillagok

Játszódik 1956 október 22 és november 4 között. A nép fogcsikorgatva tűrt, de érezte, mindig nem tűrhet, mert ami van, tűrhetetlen. Forrongott már október 23-a előtt az ország. Ahol nem csak a fővárosban történtek események. Hanem vidéken is. Megjelenik a rádiókapcsolatok révén a vidék és meg a főváros, annak különféle történéseivel. Meg a különféle társadalmi és érdekcsoportok. Megjelennek a lelkesek, a megrettentek és a később megrettenők. Megjelenik a remény és a vég…

A dráma az 1956-os Emlékév bizottság pályázatán megvalósítást nyert.

Múzsapuszi

Művész Jan egy hirdetés alapján – mivel festőművész, vagy annak képzeli magát – műtermet keres. Talál is, de ott egy eléggé érdekes házinénit talál, aki ráadásnak lányával – Esztikével – és kutyájával – Tódor úrral – együtt a műtermen át jár a lakásába. Állandó így a forgalom, alkotni és múzsacsókra, vagy legalábbis apró kis múzsai puszira várni nem lehet. Ráadásul megjelenik Téli bácsi, hogy felállítva szintetizátorát zenéljen, közben fütyörésszen és – úgy mondja – alkosson. Ez a két alkotási-akarási láz kiöli, mint várható, egymást.

Ki az a Szent Márton?

Szent Márton, Gallia (Franciaország) nemzeti szentje a nagy szellemi és egyháztörténeti átalakulás idejében született. Amikor Pannóniában, Savariában 317-ben meglátta a világot, éppen három éve múlt annak, hogy a ,,Milánói ediktum''-mal Nagy Konstantin és Licinius teljes szabadságot és elismerést biztosított a Katolikus Egyháznak, és hívei számára megadta a többi polgárokkal való egyenjogúságot. Viszont ez a különféle keresztény irányzatok haragját váltotta ki…

Vádirat avagy Isten mindenkivel eljátszik...

Játszódik, valahol az „új Csehszlovákiában”, valamikor 1949-ben, amikor gróf Esterházy Jánost a szovjet hatóságok kiadták, hogy „hazájában” ítélkezzenek felette.
Helyszín: egy börtön, ahol gróf Eszterházy Jánosnak, a felvidéki magyar politikusnak meg kell írnia a vádiratot önmaga ellen, mivel ez a feltétele az elnöki (csehszlovák elnöki) kegyelemnek. Ő vádiratot ír, nem önigazolást, hanem igazi vádiratot, nem önmaga, hanem a kor ellen.
 
Szereplők:

Kiss Miska

Részlet a Színház.net kritikájából:

Oldalak

Feliratkozás RSS - Dráma csatornájára