Néhány esszé, tanulmány és ismeretterjesztő cikk, amelyekre - méltán, vagy méltatlanul - de büszke vagyok:
KELL-E NEKÜNK IRODALMI ÜGYNÖK?
Akkor miért nem volt eddig hazánkban irodalmi ügynök? Olyan, aki körbenézett s megállapította: az ország hivatalos nyelve a magyar, legtöbben csak ezt a nyelvet beszélik. Számukra, mint kulturális fogyasztók számára magyar nyelven kell írni. Közhely, de igaz: egy nyelv nem csupán betűk-hangok, szavak, mondatok, hanem sokkalta inkább ezek révén megértett gondolatok, érzelmek, hangulatok, amelyek az adott civilizációban és nemzeti kultúrájában gyökereznek. Ezért van az, hogy meg lehet tanulni egy idegen nyelvet, de minden ember édesanyja nyelvén érez és ért legjobban, ezen a nyelven tud álmodni!
A fenti tételből következik – vagy következne –, hogy a magyar nyelvű piacra leginkább magyar írók műveit kell adni. De! A holt költőket és írókat kiadják, újból s újból, viszont esélyt az újaknak úgy tűnik, keveset adnak. Mert máris kész, külföldön világsiker írókat várnak-várnának a garantált üzleti siker reményében a kiadók.
Próbálkozzunk hát külföldön? A külföldi kiadók viszont azt mondják: hohó, előbb anyanyelveden bizonyíts! Ott mennyit adtak el belőled?
A kör tehát bezárult! A ma élő, kezdő, vagy kevésbé kezdő, de még kevésbé ismert magyar író számára ördögi ez a kör, amelyből kitörni sohasem lehet. Vagy mégis?
Van remény!
Az újjáéledő Füzérradvány (VÁRAK, KASTÉLYOK, TEMPLOMOK 2015 Évkönyv)
részlet:
"Napjainkban a kastély földszinti termeiben a főúri világ hangulatát idéző enteriőrök láthatóak, köztük az egykori könyvtárszoba, az ebédlő, a grófi szalon és a reneszánsz tárgyi emlékekkel gazdag grófi hálószoba, valamint mellette a márványmedencés fürdőszoba.
Ezen kívül az intézmény területén korszerű szállás várja a múzeumi rész mellett a látogatókat. De a kastély és parkja, amely park hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, hatalmas tájképi angolkertje, jó helyszínt kínál esküvői fotózásokhoz, rendezvényekhez, vagy filmezéshez. Több magyar film is készült itt, például A Pendragon legenda.
A kastélypark pedig – hála a projektet megvalósító ÉszakErdő Zrt-nek és a Forster Központnak – 2015. május 27-ére megújult. Olyan romantikus a park – ahogyan az átadó ünnepségen Károlyi Lászlóval is beszélgetve – mint amilyennek a szálloda-korszakban láthatták a vendégek. A nyolcvanas éveiben járó nagykárolyi Károlyi László megjegyezte: kitekintve a parkra, és sétálva az árnyas fák között olyan, mintha nem is telt volna el több évtizednyi idő. A park újjáéledt, és kicsivel talán még szebb is, mint fénykorába."
Egy ma is élő zsinagóga (VÁRAK, KASTÉLYOK, TEMPLOMOK 2016 Évkönyv)
részlet:
"Hazánkban figyelmesen járva nagyon sok városban, de Szabolcs, Zemplén, a Partium tájain, vagy éppen a Kárpátalján több faluban is magas falú, oldalára fordított téglatest alakú épületekkel találkozhatunk. Egy része funkcióval bír, mások meg a jövendőre bízott romok. Az épületek zsinagógák, a magyarsággal a honfoglalás korától, vagy egyes vélemények szerint még azelőttről együtt élő nép és a magyarsággal együtt élő vallás szakrális helyei.
(...) Somos Pétertől megtudtuk, hogy Dávid király Jeruzsálem elfoglalása után elhatározta, hogy szentélyt épített az Örökkévaló dicsőségére. Ezen első templom formáját követik azóta is a zsinagógák. (...) A nyíregyházi zsinagóga 1932-re állt teljesen készen.
Az épület külső méretei: 24,60 m x 31,22 m, a zsinagógai tér 22,0 x 19,35 m. A főbejárat az udvar felől közelíthető meg, de ezt ma már nem használják, csak az oldalkaput, amelyen át egyből a szakrális térbe juthatunk. Ahogyan Somos Péter előimádkozótól megtudtuk, a zsinagógák sosem kerülnek olyan értelemben felszentelésre, mint mondjuk egy katolikus templom. A zsinagóga „csak egy épület”, amelynek funkciója a közösség befogadása, ezért is vannak kulturális események ott – kiállítások, hangversenyek, vagy éppen a Radnóti Miklósról szóló monodráma bemutatása –, és akkor lesznek vallási helyszínek, amikor a Tóra oda bekerül.
A zsinagógai tér középső részén áll az emelvény (bima, almemor), ahol a Tórát olvassák fel. Ezzel szemben a keleti fal emelkedik (mizrah), közepén az oszlopokkal keretezett frigyszekrény, ahol a Tórát őrzik, vagy kulturális eseményekkor a Tórát átviszik a gyülekezeti házba (imaház). A tórafülkétől jobbra az előimádkozó állvány (oméd) áll, a frigyszekrény előtt pedig a mennyezetről az Örökmécses (nér támid) függ alá.
A földszinten a férfiak, a karzaton pedig a nők foglalhatnak helyet – persze csak vallási alkalmakkor, mivel kulturális eseményekkor nem kell így elkülönülni.
A templomban sok érdekes festményt fedezhetünk fel, s fotósként-filmesként kaphatunk lencsevégre. A zsidó törzsek és a csillagképek jeleit, gyümölcsöket, bibliai jeleneteket és a zsidóság vallási szimbólumait ábrázoló képeket elnézve mintha valamelyik katolikus templom képeit vagy képelemeit láthatnánk. Ebből látszik a két vallás rokon jellege, illetve az, hogy a nyíregyházi zsidó templom képeinek festője az a Zalai-Szalai Pál (Z. Szalai Pál – 1891-1973), aki a Királyi Katolikus Gimnáziumban többek között édesapámat is rajzra és festészetre oktatta.
A vészkorszak idején mintegy 4800 nyíregyházi zsidó vallású személyt írtak össze a hatóságok, akkor, amikor Nyíregyháza lakossága kb. 62 ezer fő volt. Városunk akkori vezetése humanitárius okokból kórház-gyengélkedő felállításáról is határozott – azaz parancsba adta a zsidóknak – a gettó területén. Erre a célra az önkormányzat a Síp utcai zsinagóga épületét jelölte ki.
1954-ben új imaházat építhettek a megmaradt zsidó vallású hívek a néhány lélek számára túl naggyá lett zsinagóga mellé. Ezután, 1960-ban a Cipőipari KTSZ vette meg ezt az épületet, s tőle került a Kelet-Magyarországi TÜZÉP Vállalat tulajdonába. Ekkor két szintre osztották, hogy alul irattár legyen, felül pedig irodákat helyeztek el.
Az istentiszteleteket a volt iskola egy kis termében tartották. Ez az épület jelenti most a gyülekezeti házat.
A nyíregyházi zsinagóga, hazánk eme szakrális és kulturális céllal élő zsinagógája, egy rövid látogatásnál és néhány kérdésnél nagyobb figyelmet is megérdemel."
Egy boldog kő: Boldogkő – ahol álmaiddal találkozol! (VÁRAK, KASTÉLYOK, TEMPLOMOK 2020 Évkönyv)
részlet:
Szerintem sok kisfiúnak voltak olyan álmai, amelyben egy királylány meghívására elindul meghódítani egy lovagvárat, megküzd az ellennel és jutalmul az övé lesz a fele királyság helyett legalább a fele lovagvár. Csakhogy a mesés kedvű nagymama, édesanya vagy nővérke lehiggasztotta harcba induló kedvünket azzal, hogy mindez csak mese. Mégis régi álmainkkal találkozhatunk Magyarországon ma egy helyen, amelynek a neve: Boldogkő!
Távolról úgy látjuk, rom ez a vár. Már az 1700-as évek óta rom. Bár a kurucok, biztos, ami biztos, befészkelték ide magukat. Mi is merészkedjünk közelebb: mehetünk géphajtású szekéren, vagyis autón, buszon, de kerékpárra is pattanhatunk. A legromantikusabb és legfárasztóbb azonban a gyalogtúra, a régi temető mellől a réten át a hegyoldalban az úgynevezett szamár-ösvényen. A kilátás csodás! Ezzel legalább nincs baj! Azzal viszont, hogy egy tüdőnk és egy szívünk van, már igen. Igaz, az is jó, hogy egy van, megmaradt, mivel a kaptatón már azt hittük, hogy kiköptük e fontos belső szerveink.
Felérve azért elmondhatjuk, túléltünk egy kalandot. És tudunk már egy boldogkői titkot! Na, miért szamár-út a szamár-út neve? Mert ez a szamarak útja, azoké, akik azt hiszik, könnyedén felkaptathatnak rajta.
De egy várat bevenni, még manapság sem egyszerű!
És ez a szép benne! A harc, a küzdés. A rákészülés, az erőpróba és kitartás. Amely végül – bár nagy izzadás és lihegés nyomán –, de meghozza jutalmát.